Lili, 34, Budapest, Hungary
I am Mommy. This has been my only name for the past 5 years. I do not know, what I am really, apart from this.
"Mommy, come in, please, take a seat, and tell me what’s going on?" "Mommy, please bring some crepe paper to the kindergarten tomorrow." "Mommy, shall I help putting the pram on the bus?" People call me Mommy. Just so I know.
I believe, what you have is not childhood and adulthood, but time without children and time with children. One is slow and dreamy; the other is quick and focused. I have never had to focus so much, so that they don't fall, don't starve, or don't get lost.
My work used to be my life, now it is my family. I don't know how to work so that I’ll be able to put it down and forget about it at the end of the day and think of the family only at home. Or the other way round.
In the car the soundtrack of Frozen is always on. I am used to it, know the lyrics of each and every song by heart, but I am not allowed to sing them, as the eldest kid requested me no to; only children may sing. On the occasion of our last child-free outing, Stubbly and I bellowed Let It Go at the top of our lungs, with the windows down. That was the best moment of the night.
(translated from the original)
Anyuka vagyok. Ez az egyetlen jelzőm 5 éve. Már én sem tudom ki vagyok ezen kívül. -Anyuka, jöjjenek be, foglaljanak helyet, mi a panasz? -Anyuka, holnap hozzanak az óvodába krepp papírt. -Anyuka, segítsek a babakocsit feltenni a buszra? Anyukának szólítanak az emberek. Ez sem segít, hogy tudjam. Szerintem nem gyerek- meg felnőttkor van, hanem gyermek nélküli kor és gyermekes kor. Az egyik lassú és ábrándos, a másik gyors és koncentrálós. Ennyire még soha nem kellett összpontosítanom, mint az utóbbi időben, hogy nehogy leessenek, éhenhaljanak, elvesszenek. A munkám volt az életem, most a család. Nem tudom, hogy kell úgy dolgozni, hogy nap végén leteszem, elfelejtem a munkám és otthon csak a család. Meg a fordítottját sem. Az autóban a Jégvarázs zenéje megy mindig. Már megszoktam, tudom az összes szám szövegét fejből, de nem énekelhetem a dalokat, a nagyobbik megkért, csak a gyerekek énekelhetnek. Legutóbbi gyerekmentes kimozdulásunk alkalmával torkunk szakadtából üvöltöttük a Legyen hót letekertek ablakoknál a borostással. Az volt az este legjobb pillanata.